Új technológiát dolgozott ki a Fujitsu, mely elsősorban a reklámiparnak jelenthet hasznos újdonságot. A QR-kódhoz hasonlóan az új eljárás is azon alapul, hogy telefonnal kérhetünk le még több adatot egy termékről, azonban ezúttal vizuális ábra helyett emberi szemmel nem érzékelhető fénysugarak közvetítenék az információt egyik eszközről a másikra. A fejlesztést a japán CEATEC 2012 kiállításon mutatták be.
Működés
A tévé és az okostelefon között létrejött kapcsolat egyirányú (elméletileg), és egyelőre csak kis adatcsomagok közvetítésére alkalmas. A Fujitsu módszere a kijelző fényerejének gyors változásait használja fel az adatátvitelhez - ez az emberi szem számára észrevehetetlen, a mobil kamerája azonban egy megfelelő szenzorral felszerelve érzékeli. A telefonra letöltött szoftver pedig értelmezi az adásba kódolt fényjeleket, ami lehet egy honlap címe, egy telefonszám, vagy bármi hasonló információ. A CEATEC-es bemutató során például egy URL-t küldtek át a telefonnak. Az érzékelés pár másodpercet vesz igénybe, és a fejlesztés szerint a módszer akkor a legbiztosabb, ha legfeljebb 3-4 méterre van egymástól a két készülék. (A videó a működésről és a demóról megtekinthető itt.)
Hátrányok
A módszer hátránya, hogy megfelelő pillanatban bekapcsolt kamerával a képernyőre kell irányítani a telefont, és valljuk be, jelenleg nem sokan TV-zünk csőre töltött mobillal. Nem tudni, hogy ha mégis így tennénk, hogyan szűrnénk ki a felesleges adatokat (mégsem rángathatjuk a telefont állandóan, hogy csak a minket érdeklő, minden második reklámnál nézzen a TV-re a kamerája), illetve hogy a jövőbeni reklámok hogyan jelzik majd nekünk, hogy ily módon juttatnának el hozzánk plusz információkat. Arról nem is beszélve, hogy ha valakinek nagyobb a nappalija, akkor folyton fel kellene ugrálnia, hogy elég közel kerüljön a készülékhez. Nem tudjuk, hogy a fénybe kódolt adatcsomagnak milyen élettani hatásai lehetnek, hiszen attól még, hogy a szemünk nem érzékeli, nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem hat ránk. (Ahogy a jelenleg gyártott LED-izzók fénye is olyan frekvenciájú, ami szemre és agyra is egyaránt káros, de ez már fizika, és egy másik bejegyzésbe illene.) Kérdéses, hogy a fejlesztőknek és a reklámszakembereknek megéri-e a dolog.
Alternatívák
Már működnek hasonló elven (a felhasználó által opciopnálisan lekérdezhető pluszadatokra épülő) szolgáltatások, ezek közül legismertebb a QR-kód, melyet gyakorlatilag minden okostelefon tud értelmezni (Japánban van olyan metróállomás, ahol egy szupermarket teljes kínálatát nézve lehet elintézni a bevásárlást a falra ragasztott QR-kódok segítségével). Másik módszer a (nálunk szerintem kevésbé elterjedt) hangfelismerés, mely a mobilok mikrofonja által érzékelt reklámzene vagy szignál alapján képes plusz információhoz juttatni a nézőt.
Mindent összevetve nekem egyelőre kidolgozatlannak tűnik a módszer, és nem látom, mi újat tudna nyújtani, de az idő majd eldönti, mi lesz vele.
Forrás: http://www.hwsw.hu/hirek/49148/teve-hangfelismeres-okostelefon-fujitsu.html?utm_source=hwsw_rss&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+HWSW