Magyarországon az okostelefon-piac idén októberben érte el azt az értékesítési volument, amit tavaly egész évben produkált, pedig még hátravan a karácsony - derült ki az eNet - Telekom: „Jelentés az internetgazdaságról” kutatásból. Októberig nagyjából 800 ezer okosmobilt adtak el, ez a szám év végéig akár jóval egymillió fölé is kúszhat. Mivel körülbelül kilencmilliós az aktív készülékállomány, ez azt jelenti, hogy év végére minden harmadik mobil lesz okostelefon.

Olcsóbb lett, ezért megvesszük

A mobilszolgáltatóknál az értékesített termékek túlnyomó többsége már okostelefon. A cégvezetők szerint a Magyar Telekomnál 85 százalék körüli az arány, a Vodafone-nál 75-80 százalék, a Telenornál ugyanakkor számottevően alacsonyabb, mindössze 66 százalékos az érték. A részarány növekedése ugyanakkor nem a vásárlóerő növekedése miatt van - figyelmeztetnek az elemzők, egyszerűen azért van, mert ma már sokkal nehezebb hagyományos készüléket találni. Aki rendes billentyűzetet akar az érintőképernyő helyett, könnyebben hozzájut használtan, az pedig csak a legritkább esetben jelent új előfizetést. Ugyanakkor az árak is közeledtek egymáshoz, a legolcsóbb androidos modellek (feltöltőkártyás csomagban) már a 15-20 ezer forintos árkategóriában is elérhetők szinte mindegyik szolgáltatónál.

Előnyök: leginkább zenét hallgatunk vagy játszunk a kütyün

A szolgáltatóknak elemi érdekük, hogy minél több okosmobil legyen a zsebünkben, mert az ügyfelek ezek mellé többnyire adatszolgáltatást is kérnek, vagy eleve nagyobb értékű díjcsomagokra fizetnek elő. Ezen kívül számos extrát lehet mellé eladni, amit hagyományos mobilra nem. A statisztikák alapján ezek közül leggyakrabban használt funkció az online zeneszolgáltatás. A legalább heti rendszerességgel tartalmat fogyasztók majdnem háromnegyede hallgat zenét, több mint a felük játszik és nagyjából a felhasználók fele küld vagy fogad e-mailt. Ugyanakkor a piactereken elérhető legnépszerűbb ingyenes applikációk fele játék, és az Android áruházban is a tíz legjövedelmezőbb app közül is kilenc játék-kategóriájú. Ezek közül hat alkalmazás letöltése ingyenes, és csak a játékon belüli extra tartalmakért kell fizetni.

Vezet az Android, lemaradt az iOS

Ugyanakkor nálunk teljesen más a platformok aránya a felhasználók körében, mint a nemzetközi vagy amerikai piacon. Egyértelműen vezet a Google rendszere, az Android, ami több mint a felét bekebelezte a "tortának" (53%), az iPhone viszont csak a lista végén kullog a maga 8%-ával. Köztük lavírozik a Nokia, a Symbian-os platform 28, az új Windows Phone pedig 9%-os piaci részesedéssel rendelkezik.

Persze mindez még jelentősen megváltozhat, hiszen az ünnepek egyik slágerterméke éppen az okostelefon lehet.

Forrás: http://www.hwsw.hu/hirek/49435/okostelefon-piac-magyarorszag-telenor-vodafone-t-mobile.html?utm_source=hwsw_rss&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+HWSW

A Wikipédia Magyarország Egyesület október 5. és november 20. között szépirodalmi szócikkíró versenyt rendezett, ahol többek között Amazon Kindle e-book olvasót és Shopline vásárlási utalványt is lehetett nyerni. A szervezők szerint átütő siker lett a dolog, hiszen a verseny célja az volt, hogy a magyar Wikipédiáról szépirodalmi témakörben még hiányzó cikkek megszülessenek, ez pedig megtörtént: 47 résztvevő közel 130 új szócikket készített el. A másik cél, az új szerkesztők bevonása szintén megvalósult, a résztvevők negyede ugyanis a verseny ideje alatt regisztrált a Wikipédián. Igaz, több visszalépő is volt, aki mégsem készítette el az ígért szócikket, de remélhetőleg később lesz rá idejük.

Az új szócikkek között vannak kortárs művekről szólóak (például a Párhuzamos történetek és az Éj anyánk) és irodalmi jelentőségűekről (mint a Szép asszonyok egy gazdag házban), illetőleg irodalmárokról is. A pályaműveket négytagú zsűri (Bennó, Ogodej, Pagony, Szalax) értékete számos kritérium alapján: többek között a szócikk hossza, formai és tartalmi minősége és a téma fontossága szerint. Mivel egy ember számos cikkel nevezhetett, a végső sorrendet a nevezett cikkek összpontszáma határozza majd meg.

Az eredményhirdetésre december 1-én 14:00 órától kerül sor egy wikitalálkozón, az Építészpincében.

Az egyesület a 2013-as évre számos további versenyt tervez - alig várjuk.

Brit kutatók valami komoly dologgal szeretnének foglalkozni, remélhetőleg, nem olyan lesz az eredmény, mint a viccekben. Azt vizsgálják, hogy az egyre okosabbá váló gépek átvehetik-e a irányítást az emberektől a jövőben, vagy milyen helyzetekben jelenthetnek veszélyt a létünkre. Magyarán: van-e realitása a Terminátorhoz hasonló sci-fiknek? A kutatásban filozófusok, mérnökök, informatikusok és biológusok is részt vesznek, hiszen az a fő, hogy minél több szempontot és lehetséges forgatókönyvet figyelembe vegyenek. A kérdéssel foglalkozók a Létezési Kockázatot Vizsgáló Központba (Center for the Study of Existential Risk) tömörülnének. Szerintük a kérdés "alapos és komoly tanulmányozást érdemel", amit nyilván senki nem vitat. A vezető szerep a filozófusoké, köztük is Huw Price, az Camebridge-i Egyetem filozófia professzora a főnök. A tervek szerint az új központ jövőre kezdi meg működését.

Jönnek a terminátorok?

Price szerint ésszerű a feltételezés, hogy "valamikor ebben az évszázadban vagy a következőben az intelligencia kiszabadul a biológia szorításából". Ekkortól azonban már nem az ember lesz a teremtés koronája, sem a legokosabb létforma a Földön. Azt ugyan leszögezi a professzor, hogy a gépek nem eredendően gonoszak, és nem rosszindulatból vagy agresszióból irtanának ki minket, mint egyes filmekben.  Az ember egyszerűen vagy kiesik majd az érdeklődésük köréből, vagy pedig olyanok leszünk számukra, mint számukra az állatok - alacsonyabb szintű, kevésbé intelligens, de adott esetben hasznos életformák.Vagyis éppen annyira leszünk a gépek kegyelmére bízva, mint a húsvéti malacka a vágás előtt. Na, szerintem ez reális, de nagyon ijesztő gondolat, amit butaság lenne félresöpörni. Ehhez képest Price aggodalmát a legtöbben túlzottnak tartják, de a professzor szerencsére ragaszkodik az álláspontjához, hogy a potenciális veszély túlságosan komoly ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják. 

A Cambridge-i egyetemen úgy fogalmaztak: az intézmény nemrég ünnepelte 800. évfordulóját, és szeretnék biztosra venni, hogy a milleniumi születésnapot is megérik, ezért is veszik komolyan ezt a kutatást.

2200: veszélyeztett állatfaj: az ember

Bár Price szerint nehéz pontos képet adni a veszély természetéről, a legvalószínűbb forgatókönyv ahhoz hasonlítható, ahogy az ember a kihalás szélére sodort bizonyos állatfajokat. Érdekesség, hogy a veszélyeztetett állatok listáján jelenleg is többségben vannak az emlősök - azaz olyan lények, akik fejlettségük tekintetében a legközelebb állnak az emberekhez. Ilyen szempontból reális, hogy ahogy mi sem a hangyákra vagyunk veszélyesek, úgy a gépek sem rájuk lesznek, hanem az igényekben hozzájuk legközelebb álló fajra, vagyis ránk. Ahogy mi felhasználjuk azokat a természeti erőforrásokat, vagy elvesszük mások életterét, úgy fog viselkedni velünk az intelligens gépek civilizációja.

Remélhetőleg a jövőbeni mesterséges intelligenciákba hiba nélkül programozzák majd be Asimov 3 robotikai törvényét.

Forrás: http://www.dailymail.co.uk/news/article-2238152/Cambridge-University-open-Terminator-centre-study-threat-humans-artificial-intelligence.html

Finnországi sikersztori: Angry Birds

Ha egy márka beindul, akkor nincs megállás: erre remek példa, hogy az Angry Birds üdítőital gyakorlatilag egyik napról a másikra Finnország legnépszerűbb italává vált, lenyomva a Coca Colát és a Pepsit is.

Angry Birds

Az Angry Birds eredetileg egy kétdimenziós, ügyességi és logikai elemeket ötvöző játék, melyet telefonokra fejlesztett ki a finn Rovio Mobile. Először az Apple iOS rendszerén debütált 2009 decemberében, majd a hatalmas siker nyomán más platformokra is elkészült, például Androidra és Windows Phone 7-re is. A fejlesztők egy interjúban azt nyilatkozták, nem lepte meg őket a siker, mert a tesztelésre kiosztott készülékeket a használóktól csak hosszas könyörgéssel lehetett visszakönyörögni, amit korábbi munkáik során sohasem tapasztaltak.

A játék lényege, hogy különböző színű madarakat kell csúzlival kilőni bizonyos építményekre, hogy az ott tartózkodó disznókat elpusztítsák. A különböző madárfajták sajátos képességekkel rendelkeznek; emellett számos ingyenes fejlesztés és bónusz tartalom színesíti a játékot. Az Angry Birds legfőbb pozitívumának az addiktív játékmenetet, a humoros stílust és az olcsó árat tartják. Túl van 500 millió letöltésen, ezért jelenleg egyszerre a legnépszerűbb játék, és a legsikeresebb mobil alkalmazás a világon. A számítógépes és konzolos játékokon túl számos termék megjelent már a piacon, plüssfiguráktól tanszerekig, de már film és sorozat terve is felmerült. Az alapjátékokon kívül érkeztek témaspecifikus változatok is, ezek közül momentán legfrissebb az Angry Birds Space és a tervezett Angry Birds Star Wars.

Már üdítőben is! - Vajon mi jön még?

A márkához kapcsoló legújabb sikertörténet az üdítőitalé. Dobozos és üveges verzió is kapható, csak természetes színezéket és ízfokozót tartalmaz, és gyakorlatilag egyik napról a másikra az ország legnépszerűbb italává vált. Több fogy belőle, mint a két vezető kólamárkából együttvéve. Állítólag egészen jó az íze, inkább a gyümölcs dominál benne a cukor helyett.

A játék minden szereplőjének saját ízösszeállítása és csomagolása van, így összesen 15 ízben kapható az üdítő. Például a piros madáré epres, a sárgáé citromos, a malacoké lime-os. A nemzetközi piacra először Ausztráliában és Új-Zélandon kívánnak betörni, ahol hamarosan meg is indul a forgalmazás.

Kína és a McDonalds, avagy a kreatív marketing...

Másik érdekes ötlet, hogy Kínában a helyi McDonalds üzletlánccal közösen készítenek speciális verziót a játékból.

Ennek az lesz a lényege, hogy a telefon GPS-ét felhasználva a szoftver érzékeli, amikor a tulajdonos egy McDonaldsban játszik a játékkal, és ezért jutalmat ad: extra szintekre léphet be, ahol valódi hamburgereket is nyerhet. Remélhetőleg Európába is eljut majd ez a fejlesztés…

Forrás: http://index.hu/tech/2012/11/26/az_angry_birds_lenyomja_a_coca-colat/

Vásárlási statisztikák a Fekete Pénteken

Keveset használuk a mobilt vásárlásra, inkább böngészni szeretünk róla. A mobilhackelésekről hallva talán jobban is tesszük, ha tartózkodunk a telefonos fizetéstől, de hogy ennyire? A statisztikák még Amerikában is meglepően alacsony hajlandóságról mesélnek, nem is beszélve a Facebook marketing szempontú haszontalanságáról.

Fekete Péntek

A „Fekete péntek” a Hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, egyben a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. Sokan szabadságot vesznek ki erre a napra, a kereskedők azonban a szokásosnál hamarabb (általában hajnali 5-kor) nyitnak, egyes áruházláncok pedig 0-24 órás vásárlást hirdetnek erre a napra. Ez a nap egyben a leárazások és akciók napja is, ezért az amerikaiak akár órákig várakoznak a nyitásra, hogy megrohamozzák az üzleteket – a statisztikák szerint körülbelül évi 20 halálos áldozatot követel a karácsonyi tolongás. Amikor bejutnak, a vásárlók lerohanják a boltot és amit tudnak, megragadnak, mivel a legvonzóbb termékekből rendszerint csak néhány darab van. (Videóválogatás itt.) 2005 óta a kereskedelemben ez a második legforgalmasabb nap, csak a karácsonyt megelőző szombat tudja beelőzni. Az elektronikai cikkek és a játékok a legkeresettebb termékek.

Nem vásárolunk a Facebookon! Akkor miért ott hirdet mindenki?

Ennek apropóján a Business Insider közöl is néhány érdekes statisztikát az IBM éves felmérése kapcsán. Ezekből többek között kiderül, hogy a mobil és internetes vásárlás csak a termékforgalom 16%-át teszi ki az USA-ban. Hazánkban természetesen ennél sokkal alacsonyabb lehet ez a szám. De tegyük hozzá, hogy a tengerentúlon egy friss felmérés szerint minden második mobileszköz-tulajdonos tervezi, hogy idén vásárlásra is fogja használni a készülékét, ez azonban csak a jövő évi statisztikákból fog kiderülni. Az is érdekes adat, hogy kereskedelmi szempontból a Facebook és a Twitter „gyakorlatilag nulla konverziós együtthatóval” rendelkezik, azaz szinte senki nem vásárol az ott elhelyezett hirdetésekre kattintva. Ehhez képest az e-commerce cégek döntő többsége idén a Facebookon és a Twitteren keresztül szeretett volna több terméket értékesíteni. (Megjegyzendő, hogy a Corvinus Egyetemen is marketing szakon kötelező kurzus a Facebook-értékesítés.)

Hogy mi a következtetés? Egyrészt, hogy az emberek még idegenkednek az online vásárlástól, ha az nem szükséges (például élelmiszert vesznek a legkevesebben a neten). Ami jogos is, hiszen online lényegében nehézkesebb, bonyolultabb vásárolni, mint élőben. Vagy legalábbis annak hat, mert nincsenek meg azok a sztenderdizált folyamatok és ismert elvárások, melyek a való életben megvannak.

 Íme, egy kedves videó az online vásárlás szépségeiről:

Másrészt, hogy a Facebook és a Twitter jelenlegi formájában képtelen vásárlásra ösztönözni. A marketingeseknek és a cégeknek pedig el kellene gondolkodniuk az alternatívákon. Azt azonban nem felejthetik el, hogy az információkeresésben viszont egyre nagyobb teret nyernek a mobileszközök, ezért érdemes a böngészés, nézelődés érdekében mobilbaráttá tenni a honlapokat.

Forrás: http://webisztan.blog.hu/2012/11/26/hogyan_mozgatja_az_online_vasarlast_a_facebook_a_twitter_es_a_smartphone_orulet

Új technológiát dolgozott ki a Fujitsu, mely elsősorban a reklámiparnak jelenthet hasznos újdonságot. A QR-kódhoz hasonlóan az új eljárás is azon alapul, hogy telefonnal kérhetünk le még több adatot egy termékről, azonban ezúttal vizuális ábra helyett emberi szemmel nem érzékelhető fénysugarak közvetítenék az információt egyik eszközről a másikra. A fejlesztést a japán CEATEC 2012 kiállításon mutatták be.

Működés

A tévé és az okostelefon között létrejött kapcsolat egyirányú (elméletileg), és egyelőre csak kis adatcsomagok közvetítésére alkalmas. A Fujitsu módszere a kijelző fényerejének gyors változásait használja fel az adatátvitelhez - ez az emberi szem számára észrevehetetlen, a mobil kamerája azonban egy megfelelő szenzorral felszerelve érzékeli. A telefonra letöltött szoftver pedig értelmezi az adásba kódolt fényjeleket, ami lehet egy honlap címe, egy telefonszám, vagy bármi hasonló információ. A CEATEC-es bemutató során például egy URL-t küldtek át a telefonnak. Az érzékelés pár másodpercet vesz igénybe, és a fejlesztés szerint a módszer akkor a legbiztosabb, ha legfeljebb 3-4 méterre van egymástól a két készülék. (A videó a működésről és a demóról megtekinthető itt.)

Hátrányok

A módszer hátránya, hogy megfelelő pillanatban bekapcsolt kamerával a képernyőre kell irányítani a telefont, és valljuk be, jelenleg nem sokan TV-zünk csőre töltött mobillal. Nem tudni, hogy ha mégis így tennénk, hogyan szűrnénk ki a felesleges adatokat (mégsem rángathatjuk a telefont állandóan, hogy csak a minket érdeklő, minden második reklámnál nézzen a TV-re a kamerája), illetve hogy a jövőbeni reklámok hogyan jelzik majd nekünk, hogy ily módon juttatnának el hozzánk plusz információkat. Arról nem is beszélve, hogy ha valakinek nagyobb a nappalija, akkor folyton fel kellene ugrálnia, hogy elég közel kerüljön a készülékhez. Nem tudjuk, hogy a fénybe kódolt adatcsomagnak milyen élettani hatásai lehetnek, hiszen attól még, hogy a szemünk nem érzékeli, nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem hat ránk. (Ahogy a jelenleg gyártott LED-izzók fénye is olyan frekvenciájú, ami szemre és agyra is egyaránt káros, de ez már fizika, és egy másik bejegyzésbe illene.) Kérdéses, hogy a fejlesztőknek és a reklámszakembereknek megéri-e a dolog.

Alternatívák

Már működnek hasonló elven (a felhasználó által opciopnálisan lekérdezhető pluszadatokra épülő) szolgáltatások, ezek közül legismertebb a QR-kód, melyet gyakorlatilag minden okostelefon tud értelmezni (Japánban van olyan metróállomás, ahol egy szupermarket teljes kínálatát nézve lehet elintézni a bevásárlást a falra ragasztott QR-kódok segítségével). Másik módszer a (nálunk szerintem kevésbé elterjedt) hangfelismerés, mely a mobilok mikrofonja által érzékelt reklámzene vagy szignál alapján képes plusz információhoz juttatni a nézőt.

Mindent összevetve nekem egyelőre kidolgozatlannak tűnik a módszer, és nem látom, mi újat tudna nyújtani, de az idő majd eldönti, mi lesz vele. 

Forrás: http://www.hwsw.hu/hirek/49148/teve-hangfelismeres-okostelefon-fujitsu.html?utm_source=hwsw_rss&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+HWSW

Mára nagy divat a felhőszolgáltatás: biztonságos, gyors, és persze környezetbarát. A New York Times újságírója szerint azonban ez csak tévhit.

Persze, az adatbiztonságot nem kérdőjelezzük meg, ahogy a gyorsaságot sem. Nehéz is lenne, hiszen éppen ezek azok az előnyök, amik miatt annyira népszerű. A kérdés inkább csak az, hogy mi van mögötte.

A laikus szemszögéből...

...a dolog igen egyszerűen fest. Van az asztalon (esetleg a zsebünkben, ha például okostelefonról van szó) egy "kis vas", a számítógép, ami tárolja az adatainkat. A felhőszolgáltatás ezt a "kis vasat" iktatja ki a képből, hogy az adatok mintegy a semmiben (a levegőben, a felhőben) őrződjenek meg, ezzel persze megspórolunk egy csomó mindent. És persze bárhol, bármikor elérhetünk minden adatot néhány kattintással. (Hiszen modern világunkban már kattintásokra sincs annyi időnk, mint hajdan, minden azonnal kell.)

A valóság

Természetesen a "kis vasat" nem tudjuk kiiktatni a képből, csupán "nagy vasra" cseréljük, azaz azokra a hatalmas adatközpontokra és szervergépekre, amiket a világon mindenütt meg lehet találni. A bevezetőben említett oknyomozó riporter csak az USA-ban több, mint harmincat talált, igaz, egy kivételével egyikbe sem nyert bebocsátást, hiszen ezek a létesítmények (leírásuk nagyjából: betonkocka a sivatag közepén, két kaktusz között) szigorúan őrzöttek. Amit még értékelhetnénk is, de van egy kis gond: ez a tisztának, már-már természetesnek tételezett formula nagyon is pazarló.

A környezetszennyezés

A felhőszolgáltatás talán a legpazarlóbb iparág az informatikán belül. A szerverparkok hatalmas mennyiségű energiát emésztenek fel: csak az USA harminc ilyen létesítménye 12 atomerőművi blokk teljes termelésének megfelelő mennyiségűt. Kis matek: Magyarországon 4 ilyen blokk adja a villamosenergia-fogyasztás több, mint negyven százalékát. Azaz 9-10 blokk fedezné egész Magyarország szükségletét. Ilyen szerverparkok azonban nem csak USA-ban vannak, és valószínűleg ott sem csak a megtalált harminc létezik belőlük...

Mire kell ennyi energia? Ez a legbosszantóbb: tartaléknak. Az adatközpontok az általuk felhasznált energiának 90 vagy annál több százalékát is feleslegesen elvesztegetik – elsősorban olyan szerverek és számítógépek működtetésére, amelyek nem dolgoznak, csak készenlétben állnak, hátha szükség lesz rájuk. Hogy ha egy vagy néhány gép kiesik, akkor is fennakadás nélkül szolgáltassanak. Egyetlen létesítmény egy közepes méretű város energiaszükségletét is képes felszívni, miközben ennek tizede is bőven elég lenne. Az összegzés szerint minden egyes adatközpont harmincszor annyi energiát pazarol el, mint amennyit valóban hasznos tevékenységre fordít.

És felmerül a jogos kérdés: mi van, ha elmegy az áram? Nos, tartani akkor sem kell semmitől, ugyanis vannak dízelgenerátorok. Méghozzá nagyok: egyetlen generátor óránként 1500 (!!!) liter benzint használ el.

Alternatíva?

Elvileg már létezik olyan módszer, amellyel az energia kihasználtságát akár 90% fölé is emelhetnék, azaz ez esetben csupán a tizedét dobnák ki az ablakon - legalábbis a kaliforniai Power Assure cég ezt állítja módszeréről. A laikus szerint ez teljesen logikus befektetés lenne az informatikai cégnek, amely ilyen felhőszolgáltatást üzemeltet, és a pór földi halandó szerint igen hamar megtérülne (főleg az emelkedő energiaárak mellett). A szolgáltatók azonban nem mernek kockáztatni.

A helyzet a következő: kijön egy új termék megadott határidőn - és mégsem jön ki, mert ha nem vagy fanatikus, akkor még minimum két hetet kell várnod, mire megveheted. Miért? Mert már az előrendelésekkel elvitték a teljes induló raktárkészletet.

Siker?

Ez történik sorozatosan az Apple-lel. Ezúttal szeptember 15. 0 órától lehetett előrendeléseket leadni az új okostelefonra, a sokak által fikázott, és még annál is többek által vágyott iPhone 5-re. A borúlátó jóslatok nem váltak be, ugyanis körülbelül egy óra alatt elfogyott az első raktárkészlet - megdöntve a cég korábbi, 20 órás rekordját, amit egyébként az előzmény iPhone 4 állított fel.

A dolgok jelenlegi állása szerint, ha lenne pár száz dollárom, akkor röpke két hét várakozási idő után kapnám meg a készüléket. Legalábbis ott a messzi tengerentúlon. (Nem akarom tudni, Magyarországra mikor jutna el, hiszen nálunk még ki se jött. Persze a fizetőképes kereslet sem olyan széleskörű.) Egyébként a rendeléssel is gondok voltak, a mobilszolgáltatók és Apple honlapja is fagyogattak a szerverleterheltség miatt. Szóval nem kell ide hackercsoport, csak a fogyasztói társadalom, és az informatikának máris gondjai akadnak. (Azért ezt jó tudni.)

Frissítés: A  dologhoz hozzátartozik, hogy a kevésbé fanatikusok mégsem voltak annyira elégedettek, mert az első hétvégi eladási adatok szerint kb. 5 millió készüléket adtak el, ami elmarad a legutóbbi, több mint 10 milliós eladástól - és a reményektől, amik ennek megismétlésére irányultak.

Kritikák

Egyébként sokan kritizálják az új mobilt, főleg azért, mert hiányoznak belőle azok a "forradalmi újítások", amik anno naggyá tették a cégóriást. Én egyébként e téren az Apple-nek adok igazat. Minek adná ki a sok pénzt az innovációra, ha így is viszik a termékét, mint a cukrot? Aztán ha esetleg ez a trend visszaesik, például a következő dobásból napok kellenek a raktár-kifosztáshoz, akkor az almások előállnak nyolc-tíz nagy dobással, amiket sufniban tartottak addig, amíg azok nélkül is termékeny volt az aranytojást tojó tyúkocska.

A telefonban lévő alkatrészek számítások szerint 36.000 forintot érnek. Nem sok, igaz? Ehhez képest mégis több, mint 200.000 forintért tudják eladni (haza árak: 12, 36 és 64 GB-os modellek: 209890, 239890, illetve 269890 forint - 285,2 forintos euróárfolyammal). Ki lehet számolni, mekkora haszna van minden egyes készüléken az Apple-nek...

Újdonság, frissítés

És azért a benne lévő "fejlesztések" nyilván érdeklik a nagyérdeműt. Például a gyorsaság. (Nem tudom, ezt meddig tudják még fokozni, szerény véleményem szerint az átlag felhasználónak tök mindegy, hogy a másodperc hányadrésze alatt számol a gép, tizede vagy százada, az minket úgyis meghalad.) A nagyobb képernyő. (Ez azért reális előny, de a dizájn meg az "okosság" két külön dolog a telefonban.) A jobb kamera. (Nem kell magyarázni. Facebook-mániások előnyben.) Tény, mindenki elismeri, gagyi az új térkép. Ez van, nem lehet minden tökéletes.

De hogy egy nálam hozzáértőbb vélemény is álljon itten:
 http://index.hu/tech/cellanaplo/2012/09/22/osztalyzat_az_iphone_5-re_otos_ala/

forrás:
http://index.hu/tech/cellanaplo/2012/09/14/20x_gyorsabban_fogy_az_iphone_5/

Nos, ez a blog azért született meg, hogy az egyetemi házi feladatot itt prezentáljam.

A leírás szerint "A posztoláshoz kiindulópontként aktuális informatikai, könyvtár-informatikai, információs társadalommal kapcsolatos híreket kell választani hétről-hétre.".

Na, erre lehet itt számítani. A többit meg majd meglátjuk.